JELEN (Döbbenet!) Tegnap látogatást tettem a gerincgyógyászat hazai fellegvárában, az Országos Gerincgyógyászati Központban (Budai Egészségközpont Szakkórháza). Persze nem látogató voltam, hanem vizsgálati alany. Egy jóhírű intézet elismert gerincspecialistájának a magánrendelésére fizettem be egy kört, mert kissé bizonytalan voltam az eddigi diagnózisok pontosságában és az ajánlott kezelések helyességében. Meg persze az is igaz, hogy kissé aggasztott a tét nagysága is, hisz ami a magyar egészségügyi rendszerben egy félvállról kezelt diagnózis, az az egyénnek állandósult fájdalom, életminőség romlás, hogy csak az enyhébb nyalánkságokat említsem.
Azzal kezdtük, hogy röviden beszámoltam az eddigi eseményekről, fájdalmakról, panaszokról és átadtam a leleteimet. Már az első kérdéstől padlót fogtam:
- "Miért CT-re küldték és nem MR-re?" A válaszom:
- "Erről fogalmam sincs, kérem, én ugye a páciens vagyok és nem az orvos."
- "Csak azért kérdezem, mert a CT egy röntgen technológián működő diagnosztikai rendszer, ami pontos képet alkot az emberi szervezet csontjairól, de sajnos a lágyrészek megítélése ez alapján messze nem annyira pontos, mint az MR alapján."
No, akkor kérem szépen, megmondaná nekem valaki, hogy miért CT-re küldtek? Erről egy régi vicc jut eszembe, hátha valaki nem ismeri:
Móricka szülei igen későn érnek haza a munkából, és látják, hogy Móricka a ház előtt az utcai lámpa fényében négykézláb mászkál és néz jobbra-balra.
- Móricka, te mit csinálsz ott?
- Keresem a kulcsomat.
- Hol hagytad el?
- A játszótéren.
- Akkor miért nem ott keresed?
- Mert ott sötét van...
Átfordítanám ezt az egészségügyre:
Doktor House nézegeti a magyar kollégája által kezelt beteg leleteit, aztán megkérdi:
- Milyen vizsgálatra küldte a porckorong gyanús beteget?
- CT-re.
- Miért nem MR-re? A CT-n nem látszik pontosan a porckorongok állapota.
- Mert az MR egy emelettel feljebb van...
Szóval, hamar kiderült, hogy a CT nem a legmegfelelőbb eljárás, de azért ezen is látszik valami, tehát nézzük meg. Persze az izgalmak még nem értek véget. Ugyanis kisvártatva kiderült, hogy a legnagyobb és legveszélyesebbnek tűnő porckorongsérvet az előző két kolléga észre sem vette ugyanazon a CT felvételen. Az egyik kolléga a lakóhelyem szerint illetékes kórház röntgen osztályának orvosa, aki kiadta a leletet. A másik kolléga a helyi ideggyógyász. Az nem lepett meg, hogy ő nem vette észre, hisz meg sem nézte a felvételeket, csak a röntgen orvos által írt leletet olvasta el.
Aztán, hogy három legyen, újdonsült, jól képzett orvosom megkérdezte, hogy mióta érzem a lábba sugárzó fájdalmat. Kb. 4-5 hete, hol erősebb, hogy gyengébb. Akkor SOS MR vizsgálatot (hogy lássuk pontosan a helyzetet) és 5 napos infúzió kúrát (hogy megszűnjön az ideggyöki compressio) javaslok és ha ezt követően sem szűnnek a fájdalmak, akkor el kell gondolkodnunk a továbbiakról, mert ha egy ideggyök több héten keresztül nyomás alatt van, akkor félő, hogy károsodik, esetleg elhal. Ugyanerre az információra a helyi ideggyógyász azt válaszolta a kérdésemre: "-Pihenjen"
Az egy dolog, hogy az infrastruktúrában komoly eltérés mutatkozik egy közkórház és a Budai Egészségközpont között, de hogy szakértelemben az egyik ég a másik meg a föld, az meglepett. Nem kicsit.
No, de most már jó kezekben vagyok, persze okvetlenül felmerül a kérdés: Mi lett volna, ha hamarabb eljövök ide? Vagy ha tetszik: Mi lett volna, ha nem jövök el ide?
MÚLT (gyógyfürdő kezelés): Az első röntgen után kaptam egy fürdő kezelést a helyi gyógyfürdőben, amit aztán többször meg is ismételtem. Általában, amikor a fájdalom jelentkezése után elértem ide, már tünetmentes voltam, de bíztam abban, hogy így is használ a súlyfürdő, a víz alatti torna és a masszázs. Egyszer a tangentort is kipróbáltam, kellemes volt, de nem éreztem vagy inkább nem értettem, hogy a gerincferdülésemnek és a derékfájdalomnak hogyan tesz jót ha befekszem a kádba és valaki a víz alatt slaggal locsolgat tetőtől talpig. A víz alatti akasztást (súlyfürdő) kimondottan hasznosnak tartottam, ha minden jól megy picit távolítja a csigolyákat egymástól. Valamint a vízibalettnek (víz alatti torna) is éreztem jótékony hatását, hisz néha olyan izmokat mozgattunk meg a gerinc mellett, melyek létezéséről sem tudtam. A masszázs viszont erősen függött a masszőr tudásától, meg hogy melyik lábbal kelt fel éppen, figyelembe véve, hogy 15 perc alatt nehéz csodát tenni. Felhasználtam ezen alkalmakat arra is, hogy az úszómedencében ússzak, gyógytornász tanácsára a páros kezes hátúszást próbáltam erőltetni, amit fejmerítős mellúszással felváltva végeztem, mert kissé fárasztó volt tolatós pillangót játszani.
Üdv,
DQ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése