Szép estét Mindenkinek!
JELEN (Amikor elfelejtem a McKenzie gyakorlatot): Ma sem leszek hosszú. Az állapotom biztatónak mondható, ezt a következtetést ama tényből vonom le, hogy ma több ízben azon kaptam magam, hogy elfelejtettem a két óránként esedékes McKenzie gyakorlataimat. Pedig nem szabad elhanyagolni, nagyon nem szeretnék visszaesni, szóval, amikor eszembe jut, akkor gyorsan be is pótolom a lemaradást.
Ma örülök a jelennek, nem írok a múltról. Majd holnap.
Üdv, DQ
XXI századi Don Quijote-k vagyunk: másképp látjuk a világot, szélmalomharcolunk, néha kicsit őrültek is vagyunk... Az én modern kori harcaim közül a derékfájás elleni küzdelmem történetét szeretném megosztani Veletek e blogon, azzal szándékkal, hogy ha valaki időben olvassa ezeket a sorokat, akkor talán nem kerül olyan helyzetbe, mint én vagy sorstársaim. Néha nagyon kétségbeejtő a helyzetünk, de a legfontosabb, hogy nem szabad feladni! Üdv, DQ
2010. november 17., szerda
JELEN: Amikor elfelejtem a McKenzie gyakorlatot
Címkék:
McKenzie torna,
porckorongsérv
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése