JELEN (Ismét javulok!): Már reggel, amikor kimásztam az ágyból, gyanús volt - mert sok hete most először nem kellett alkalmaznom szokásos felkelési módszeremet (óvatosan hasrafordul, négykézlábra fel, lassan letolat az ágyról) - hogy ismét javulás állt be az állapotomban. De amikor a zokni felhúzáshoz értem, akkor derült ki csak igazán, mert minden gond nélkül sikerült a balabbik zoknimba beugranom, ami eddig azért folyamatos kihívás elé állított minden reggel. Hurrá-hurrá!
Persze nem tudni pontosan, mi az oka a javulásnak, de nem is érdekel most annyira, inkább nem tudom az okát a javulásnak, mint hogy pontosan tudjam az okát a romlásnak. Sok minden lehet, nem hiszem, hogy a tegnapi 1-2 órás MBT viselet, az túl korai lenne. Gondolom, (vagy inkább remélem) hogy a pihenés, a gyógytorna és azok az apró változtatások, amiket beiktattam az életembe (térdeplőszék, derékpárna, biciklizés, MBT-t azért ideírom) együttesen hozták meg ezt az eredményt. Sőt, az is lehet, hogy a kis huncut porckorong megrémült az infúziótól, összerezzent egy kicsit és elindult a helyére.
Így még jobban elment a kedvem az infúziótól, gondolom van egy rakat mellékhatása, meg hát egyelőre nem barátkoztam meg az egy hét kórházban fekvés gondolatával sem. Egyelőre nem feszegetem tovább ezt a dolgot.
MÚLT (A 2. gyógyfürdő kúra idén): Ez már nem is volt olyan régen, egész tisztán emlékszem. Kiderült, hogy a korábbi reumatológusom rendel a fürdőben, hát ismét felkerestem. Egy kétségbeesett kérdést azért feltettem vizsgálat közben: "- Doktornő kérem, nem ebből lesz a porckorongsérv?" - A válasz nem sokat késett: "-Attól még messze vagyunk!", na ismét megnyugodtam, korai volt (vagy inkább késői, de ezt akkor még nem tudtam). Volt még egy lehetőségem az évben, hogy fürdőzzek gyógyilag TB támogatással, így hát bele is vágtam. Megkérdeztem azt is, hogy ez a McKenzie torna, micsoda, meg hogy tud-e valaki ilyet? Mint kiderült a vizibalett oktatómhoz kell fordulnom.
Hip-hop el is kezdtünk McKenziezni, nekem ekkor fartájékba kisugárzó fájdalmaim voltak, de pár nap múlva elmúltak, helyettük a lábam kezdett el úgy fájni, mint még sosem. Asszem, erről már írtam pár sort, így csak egy jótanács a végére: Úgy érdemes elkezdeni a McKenzie-t, hogy az első alkalomra sok időt kell szánni, alapos állapotfelmérés, többféle gyakorlat, közben fájdalomfigyelés, és fokozatosan csinálni a gyakorlatokat, nem ám durrbele módjára. Ha a fájdalom fokozódik, azonnal abbahagyni!
Üdv, DQ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése